Nem volt tökéletes ez a közösség, bár a tizenkettes szám erre utal, azonban tele volt komolysággal, szorgalommal, segítéssel, huncutsággal, kedvességgel, barátsággal, érdeklődéssel, kérdésekkel, szeretettel, tisztelettel, reménységgel, hálával, hogy csak pont annyit említsünk lényük sugárzásából, amely létszámukkal megegyezik.
A zodiákus, a hónapok, az óralap számainak egységes téridő-rendszere az Ószövetség 12 törzse, Jézus tanítványainak és (horribile dictu) az Európai Uniós zászló csillagainak száma is magában hordozza a tizenkettes immanens és transzcendens üzenetét.
„Nekünk ez a tizenkettes azt jelentette, hogy fiúk és lányok, egészségesek és kevésbé azok, Isten és a gyülekezet előtt egyformán tehettünk bizonyságot.” – szólt a beszámoló, majd a Róma 10,8-17 és a 34. Zsoltár 9. verse indítottak útnak.
Az ünnepi köszöntők során elhangzott vers néhány sorával kívánunk minden Úrvacsorára készülő társunknak cselekvésben teljes hitvalló életet.
"Szeresd a társad, segítsd meg őt.
Ne hagyd a porban küszködőt.
Ezen az úton együtt kell járni
És az Út végén Jézus fog várni."
Az ünnepi alkalom teljes képgalériáját erre a hivatkozásra kattintva tekintheti meg.